Salvatore panzió - Nappali

- mosolyogtam majd adtam az arcára egy baráti puszit! na szia! tünés mosoylogtam

- Okés! Szia! - mosolyogtam vissza és kimentem a házból.

Fojtatás : Grill

[Damon és Josie Játéka]
Megérkeztünk a panzióhoz és beinvitáltam a lányt látszólag elképedt a nagy házon, ami tényleg eléggé nagy volt.
- Foglalj hejet!
De valamit ígérj meg. -Minden létező kérdésedre válaszolok, csak tartsd meg magadnak és ne kürtöld Vili? vagy vámpírcsajszi leszel. és ne keljen igéznem ok?

-Rendben megígérem
-De ha lehet te is tartsd meg a szavad!Nem akarom úgy végezni mint az a lány!-mondtam a kanapén ülve

- Ha te tartod.. de kérdezz bármit.

-Én tartom abban biztos lehetsz!
-De jobb lenne ha bemutatkoznánk előbb.
-Az én nevem Josie McGren és a tied?

- Damon Salvatore VÁMPÍR a szolgálatára
- most pedig a kérdések mert nem érek rá egész nap, csak bízom benned és látom az érdeklődésed, azért hozatlak ide , de ne akard , hogy meg gondoljam magam . biccentettem egy rossz fiús mosolyt

-Ahhoz képest hogy vámpír vagy elég jóképű vagy -mondtam vigyorogva
-Az érdekelne hogy mi a vámpírrá válás folyamata? és miknek lehet hinni mondjuk tényleg nem bírjátok a foghagymát?

- Tudom még senki nem vetett meg azzal hogy szép vagyok:)
- A folyamat Vámpírvér aztán természet feletti halál majd feléledsz de csak úgy fejeződik be az átváltozás ha embervért iszol.
- A foghagyma meg a növények az marhaság kivéve egy a vasfű , nagy menyiségben ől . amúgy csak gyengít.

Nekünk ez az életünk nekünk a vér olyan mint embernek a levegő. Nekünk Ez hozzá tartozni az énünkhöz .
- Kiszívtam a vérit de csak addig hogy életben maradjon majd megigéztem.
- Ne haragudj hogy a grillben goromba voltam .
- Még szeretnék veled találkozni, főleg mert jóképűnek tartasz és én meg egy gyönyörű nőnek!

_________________________________________________________________________________________________
Erre válaszolj aztán tényleg megyek !

-Nagyon hálás vagyok hogy válaszoltál a kérdéseimre
-Nincs ellenemre ha majd még találkoznák




(oké. Jó éjszakát!)

- Ennek örülök, szívesen válaszoltam
- Szia!

[Damon és Elena játéka]
Az erdőből.
Hazaértem letettem a kulcsaim a kávézó asztalra a nappaliban, majd a párpulthoz mentem.Töltöttem egy pohár Wiskeyt magamnak majd az egész üveg kíséretében ültem le a kanapéra, és gondolkodtam , hogy ezek után milyen jövő vár rám, és Elenára , mert hogy a mi jövőnk nem beszélhetek, mert nekünk nincs jövőnk ahogyan azt a körülmények mutatják. Olyan van hogy én és Elena, de olyan hogy mi sosem leszünk. Én megpróbáltam mindent ami tőlem telet, megmentettem az életét, amiért nem kérek hálát, és soha nem is fogok , olyanokat mondtam el neki amit senkinek ezen a világon , pedig nem 20 éve élek , én előtte olyan vagyok mint egy nyitott könyv, de számára csak a kis naplója tudhat mindent, nekem ő olyan mint egy napló aki le van zárva, és nem tudni mi is talható benne valójában. Tudom Elenának a válaszát, amint felhív telefonon, vagy eljön, "huppsz rájöttem mégis szeretem az öcsédet pá-pá " Csakhogy én nem szeretek egy pótlék lenni mint Katherinél nála is az öcsém volt a nyerő de az már a múlt nem érdekel . Engem utálhat mindenki,és megvethetnek mindenért, de a végén én leszek ez aki majd életben tarja mindenki életét. Ittam ki az utolsó kortyokat a pohárból majd a kandallóhoz álltam ás mérgembe a tűzbe vágtam a drága kristálypoharat ami aprócska szilánkokra tört és némi még a szőnyegre is került.

Az úton végig Damont figyeltem mosolyogva.
Megérkeztünk. Gyönyörű és tágas panzió volt. Ezt meg is jegyeztem neki. -Nagyon szép és nagy lakás. És csak te élsz benne? Egyes egyedül? -csodálkoztam, hisz' ez a panzió egy hadseregnek is elég lenne.

- amikor az öcsém nem volt Klaussal ő is itt élt , és egy időben Elena is sokat aludt itt.
- Gyakorlatig egyedül élek itt de Elena szinte minden nap meglátogat , vagy én őt , tehát ez az ő háza is .. volt egy időszak amikor a nevére volt íratva a ház , hogy biztonságban lehessen Klausék elöl de hát annak már vége , mert a szépség behívott mindenkit .. így már tök mindegy, kinek a nevén van , ez a ház teljes vámpír átjáró.
- Na mindegy kérsz inni valamit ? fordultam vele szembe és megfogtam a derekát . - Én a wiskey-t szeretem és te ?

-Értem. -bólogattam a szavaira. Nem értettem, hogy Elena miért hívott be mindenkit, mikor Damonék pont ez elől akarták megvédeni, azzal, hogy a nevére iratták a házat.
-Ezek szerint, ha Elena szinte minden nap idejár, akkor összefogunk találkozni. -mosolyogtam Damonre és melléléptem. -Kath mesélt róla néhány dolgot. -rántottam egyet a vállamon, továbbra is vigyorogva.
-Hát... A whiskyt én is szeretem, csak hamar kiüt, ezért most inkább csak egy pohár ásványvizet kérnék. -néztem kedvesen a szemeibe, ahogy megfogta a derekam.

- Azért az túlzás lenne a minden nap inkább csak szinte mosolyogtam rá . Bár ha egymás mellet látlak titeket nehéz a döntés.
- Szóval ara célzol, hogy le akarlak itatni ?kérdeztem felhúzott szemöldökkel majd elengedve a derekát mentem a bárpulthoz és elővettem az ásványvizet, és a wiskey-t.
- Szerencséd , hogy Elena jár ide mert másként nem lenne csak Wiskey , amúgy foglalj helyet . kiabáltam neki és visszatértem az italokkal . Tessék nyomta a kezébe a vizet .

-Dehogy! Nem arra célzok. Csak én jobban megbékélek a vízzel. -nevettem.
-Hát igen. Nagy szerencse. -mosolyogtam és leültem a kanapéra. Damon meg is hozta a vizemet. -Köszönöm! -mosolyogtam rá. Némán ültünk egymás mellett, nem tudtam, hogy mit is mondjak. Végül megköszörültem a torkom és megszólaltam.
-És... Te mióta vagy Mystic Fallsban? -elég buta kis kérdés volt, de jobb nem jutott az eszembe.

-És... Te mióta vagy Mystic Fallsban? -elég buta kis kérdés volt, de jobb nem jutott az eszembe.[/quote]
- Én itt születtem ebben a városban .. , de miért vagy ilyen zavarodott ?

-Hát... A kimerültség miatt. Nagyon sokat utaztam ma, amíg ideértem. -részben emiatt is voltam kimerült, másrészt meg nem is tudom.
-De megérte a sok fáradságot. -mosolyogva utaltam ezzel Damonre és a vállára hajtottam a fejem.

- Szerintem is megért mosolyogtam . Éreztem , hogy a vállamra hajtotta a fejét , ami nagyon jól esett ezért kicsit oldalra fordulva adtam egy puszit a homlokára .
- jó veled lenni .. Kár hogy még csak most ismertelek meg .. fordultam vele szembe és megöleltem .

-Veled is. -suttogtam, még mindig átölelve őt.
-Csoda, hogy találkoztunk! Igazából, nem Mystic Falls volt a fő célom, hogy idetartsak, hanem valamilyen Dél-Amerikai ország, ahol már tényleg senki se fog ismerni és keresni. De útközben meggondoltam magam. Nagy szerencse, különben talán sose ismertelek volna meg. -mosolyogtam vidáman a két szemébe.